Az előző posztban említett felhők maguk a szomszédok voltak.
A falusi emberekről bennünk élő kép szerint a falusi ember nagyon találékony, hiszen egy csepel 48-as bringán egy fuvarral el tud vinni 2 gázpalackot meg két db 50 kg-os csirketápot, valamint a találékonyságon túl közvetlen, segítőkész, és toleráns.
A faluban élő emberek a fejünkben kedves emberek voltak, akik az évszázadok hagyományai miatt békében tudnak egymás mellett élni, még összetartanak, van közösség, és emberi lépték.
Hát ezt benéztük, ilyen maximum a Milka faluban van, de ott lilák a tehenek, és hódok állnak a szalag mellet a csirkefeldolgozóban, úgyhogy lehet hogy az nem egy egzakt bizonyíték.

A valóság a következő:

A kulcsmásoló:

Valójában autószerelő és gumis műhely csak azért kulcsmásoló, mert ezen a környéken csak arra kap iparengedélyt. Az első gyülekező felhő mely beárnyékolta költözésünk helyességét a vasárnap reggel 6kor felharsanó köszörűgép barátságos hangja volt, ahogy belehasított a ködös januári reggelbe.
Először azt hittük, hogy álmosan nekitámaszkodott a kapcsolónak, és véletlenül bekapcsolta, de a fém és kő epikus találkozásából képződő zaj tudatosította bennünk, hogy nem, ez a zaj nem véletlenül jött létre,ő nem viccel, ő dolgozni fog.
Új szomszéd lévén nem akartam az első héten rárúgni az ajtót, inkább kivártam a kedvező alkalmat, amikor a hátsó kertben összefutottunk, pár mosoly közben végtelenül udvariasan elmondtam neki, hogy tudom, hogy évekig nem lakott senki sem mellette, de már igen, és hát elég hangos volt, ez így elsőre. Mosolygott és szentül megígérte, hogy nem lesz köszörű.
A szavát tartotta, mert jövő szombaton láncfűrész, vasárnap kompresszor, egy hétre rá flex hangjára keltünk reggel 6-kor.
Egy újabb fesztelen hátsókerti eszmecsere alkalmával kénytelen voltam elmagyarázni neki, hogy nekünk nem csak a köszörű hangjával szemben voltak fenntartásaink, hanem úgy általában véve a zaj, mint jelenség árnyékolta be vasárnap reggeli pihenésünket, meg úgy a komplett hétvégénket. Tanulva a korábbi tapasztalatokból gondoltam eljött az ideje a szabályok lefektetésének: hétvégén, ha lehet, függessze fel az iparszerű zajkeltést, kivétel ez alól, ha épít valamit, vagy csak ilyenkor tudja megoldani stb. alkalomszerűen nem gond, csak ne ez legyen az általános.
Ő természetesen szentül megígérte, és természetesen következő szombaton újra a köszörű ébresztett, ezt játszottuk pár hétig, aztán az építési engedélyünkhöz szükséges volt a térképmásolat a földhivatalból, ha már ott voltam gondoltam elkérem a szomszédokét is (hátha az is kell - nem kellett) És mit látok, a csodaszép komplexum a szomszédban, nem szerepel sehol. Nahát. A következő csevely alkalmával megemlítettem, hogy milyen érdekes, hogy nincs nyoma a műhelynek, és hogy nem is értem, hogy ha nincs műhely honnan jön a zaj…

Azota tudunk aludni hétvégén:)